A tigrisek helyzete egyre bizonytalanabb: m�ra mind�ssze 5-7000 vadon �l� p�ld�ny maradt. A WWF nemzetk�zi akci�terv�ben ez�rt �vek �ta kiemelt helyen szerepelnek a tigrisek megment�s�re ir�nyul� programok. A program els� fontos l�p�se az anyagi alapok megteremt�se. Az egy milli� doll�ros indul� t�k�t a legs�rget�bb probl�m�k orvosl�s�ra, megsz�ntet�s�re sz�nt�k. A tigriseket fenyeget� legnagyobb vesz�lyek ma az orvvad�szat ijeszt� n�veked�se, az emberi tev�kenys�g kiterjed�se, valamint az infrastrukt�ra fejl�d�se, mely kiszor�tja a nagymacsk�kat term�szetes �l�hely�kr�l.

Ma �sszesen 5-7000 vadon �l� tigris tal�lhat� a F�ld�n, ami a sz�zadfordul�n m�g megl�v� t�bb sz�zezres p�ld�nysz�mhoz k�pest 95 sz�zal�kos �llom�nycs�kken�st jelent. R�ad�sul az ut�bbi �tven �vben kihalt a bali, a kaszpi �s a j�vai alfaj. Ha k�sik a seg�ts�g, ugyanez a sors v�r ad�l-k�nai tigrisekre is, melyeknek sz�ma a kutat�k szerint m�ra 20-30 p�ld�nyra fogyatkozott, holott az 1950-es �vekben m�g mintegy 4000 egyed �lt D�l-K�na erdeiben. A ma m�g 3000 egyedet - a vil�g �sszes tigris�nek fel�t - sz�ml�l� beng�li tigris popul�ci� helyzete szint�n kritikus. Ha most nem siker�l a tigrisek sz�m�nak cs�kken�s�t megakad�lyozni, akkor e pomp�s cs�csragadoz� r�vid id�n bel�l elt�nhet a F�ldr�l.

A tigrisekre a legnagyobb vesz�lyt a civiliz�ci� terjeszked�se jelenti, mely �leter�kt�l fosztja meg a nagytest� ragadoz�kat. A m�sik jelent�s probl�ma, hogy a mai napig vir�gz� �zlet a tigrisek b�r�vel, illetve m�s testr�szeivel val� kereskedelem. Az ut�bbiak sz�mos hagyom�nyos, t�vhiten alapul� k�nai gy�gyszer �s serkent�szer alapanyag�ul szolg�lnak. A j�l fizet� kereslet az orvvad�szat mozgat�rug�ja. A vil�gm�ret�v� v�lt kereskedelem megf�kez�s�re j�tt l�tre a vesz�lyeztetett n�veny- �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�t szab�lyoz� egyezm�ny, a CITES, amelyhez napjainkig mintegy 140 orsz�g csatlakozott. Az egyezm�ny hat�lya al� tartozik a tigrisek �sszes alfaja is, amelyekkel mind �lve, mind mind feldolgozott �llapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjed�si ter�let�n fekv� 15 �llam Laosz kiv�tel�vel csatlakozott az egyezm�nyhez, �pp�gy, mint a k�nai gy�gyszereket felhaszn�l� orsz�gok is al��rt�k a dokumentumot, �s egy�ttesen k�telezt�k el magukat a tilalom betart�s�ra. Az orvvad�szat azonban tov�bbra is vir�gz� - b�r egyre kock�zatosabb - �zelet�g maradt, mert a csemp�szett gy�gyszerek ir�nti kereslet nem cs�kkent, s�t a tilalom miatt az �rak magasabbra sz�ktek.

A WWF 1966 �ta foglalkozik a tigrisek megment�s�vel. Jelen pillanatban is t�bb, mint 35 programja fut azokban az orsz�gokban, ahol a tigrisek �lnek, illetve amelyek a k�nai gy�gyszerek felhaszn�l�i k�z� tartoznak. A WWF a m�r m�k�d� �llatkereskedelmet ellen�rz� irod�i mellett �jabbak megnyit�s�st tervezi Indok�n�ban �s Oroszorsz�gban azza a c�llal, hogy a helysz�nen tudj�k megakad�lyozni az illeg�lis kereskedelmet. Terveik k�z�tt szerepel m�g speci�lisan k�pzett szakemberek kik�ld�se Bangladesbe, hogy felm�rj�k a beng�li tigris India ut�ni legnagyobb �l�hely�n �l� popul�ci�j�nak nagys�g�t. A WWF rem�li, hogy k�pes lesz olyan �j szab�lyoz�si rendszert l�trehozni, mely hathat�s seg�ts�get jelentene az ott �l� tigriseknek az elszaporod� orvvad�szattal �s �l�hely�k puszt�t�s�val szemben.