Nyulak elhelez�se

• A kertben

Megfelel� ketrec

Els�sorban egy ketrecre Van sz�ks�g�nk, amelyet nem neh�z beszerezni, hiszen a legt�bb kis�llat-keresked�sben kaphat�, vagy legal�bbis megrendelhet�. Lehetnek azonban k�l�nbs�gek a felhaszn�lt anyagokat �s a kivitelez�st illet�en. Mivel egy ketrec viszonylag dr�ga, fontos, hogy ezeket a szempontokat ellen�rizz�k, �s igyekezz�nk a lehet� legjobb min�s�get v�s�rolni, amit a p�nzt�rc�nk enged.

Ketrec h�zilag val� k�sz�t�se

KICSI

76 cm hossz� �s 60 cm sz�les

T�rpe L�g� F�l�, Holland T�rpe, Lengyel �s hasonl� m�ret� fajt�khoz

K�ZEPES

100 cm hossz� �s 60 cm sz�les

Csincsilla, holland �s angol fajt�khoz

NAGY

127cm hossz� �s 60 cm sz�les

Brit �ri�s, Belga �ri�s, �j-z�landi �s hasonl� m�ret� fajt�khoz

Ketrec k�sz�t�se

Ha beszerezz�k a megfelel� anyagokat, ak�r magunk is elk�sz�thetj�k kedvenc�nk �j otthon�t. A ketreck�sz�t�shez sz�ks�ges anyagokat bark�csboltokban megv�s�rolhatjuk. Lehet, hogy m�retre is v�gathatjuk a bark�csboltban, de el�fordulhat, hogy ezt magunknak kell elv�gezni.

Tervez�s

Sz�ks�g�nk lesz teh�t faanyagra, biztons�gos (nem m�rgez�) fakonzerv�l� szerre, dr�th�l�ra �s j� min�s�g� f�li�ra a szigetel�shez. Az �ssze�ll�t�shoz pedig k�l�nf�le csavarok, sarokvasak, sz�gek, zsan�rok �s megfelel� szersz�mok kel lenek. A l�bakhoz, valamint a merev�t�shez �s ketrec keret�hez k�r�lbel�l 5 X 5 cm vastags�g� l�ceket haszn�ljunk. Sz�ks�g�nk lesz m�g r�videbb fadarabokra a bels� v�zszintes merev�t�shez. Az el�ls� merev�t�kh�z fogjuk majd er�s�teni az ajt�kat is. A ketrec padl�zat�t legal�bb 12 mm vastag, kop�s�ll� lamin�lt b�torlapb�l k�sz�ts�k. Legt�bbsz�r ez bizonyul a ketrec gyenge pontj�nak mivel ez kezd el legel�sz�r rohadni. A tet�h�z is hasonl� vastags�g� lapot haszn�ljunk, �s kiss� lejt�sre k�sz�ts�k, �gy nem �ll meg rajta a v�z. A bels� fal az�rt kelt, hogy a nyuszi a k�v�ncsi tekintetek el�l elb�jva is pihenhessen napk�zben. Ha ide tol�ajt�t tesz�nk, k�nnyen kitiszt�t hatjuk a ketrecet oly m�don, hogy a nyuszit ki z�rjuk arr�l a t�rf�lr�l, ahol �ppen almot cser�l�nk. Az oldallapok �s bels� elv�laszt�k k�sz�lhetnek 6 mm vastag lapokb�l.

Elk�sz�t�s

1. K�sz�ts�k el a ketrec v�z�t!

2. illessz�k a v�zba a padl�zatot �s a t�relv�laszt�t!

3. szerelj�k fel a falakat a tet�t az ajt�kat �s a szigetel� f�li�t a tet�re!

V�gleges elhelyez�s

�rny�kos �s sz�lv�dett helyen pl. fa k�zel�ben

Legyen a h�zhoz k�zel, hogy k�nnyebben eljuthassunk kedvenc�nkh�z

Ne tegy�k felt�n� helyre, mert felkeltheti a tolvajok figyelm�t is.

• A lak�sban

Egyes szerkezetek rendelkezhetnek r�vid r�mp�val, hogy a ny�l saj�t kedve szerint ki-be j�rhasson kuck�j�b�l, de term�szetesen ezeken is vannak ajt�k, hogyha kell, be is z�rhassuk �ket Praktikus ha nem sz�lesre t�rhat� az ajt� hiszen ez csak helyet foglaln� a szob�ban, ez�rt legyenek egy szer�en felh�zhat� �s kiemelhet� ajtajai a ketrecnek.

Az�rt arr�l is gondoskodjunk, hogy kedvenc�nk ne tudja mag�t�l felemelni az ajt�t, ez�rt szerelj�nk r� kis reteszt, amivel bez�rhatjuk, h nem vagyunk otthon.

Szint�n el�ny�s megold�s, ha csak a ketrec egy oldala van dr�th�l�b�l, hiszen a nyulak alapvet�en rejt�zk�d� term�szet�ek �s n�ha sz�ks�g�k van arra, hogy elb�jhassanak a k�v�ncsi tekintetek el�l. J�, ha a nyuszi h�zik�j�nak alja is van. Ez 2,5 cm magas l�cekb�l �sszerakott peremmel rendelkezzen, hogy az alom ne hulljon ki a ketrecb�l. Ebbe helyezhetj�k a nyuszi illemhely�t is amit forg�ccsal vagy macskaalommal t�lt�nk fel.

Ha a kuck� elhelyez�se ker�l sorra, t��bb dologra is oda kell figyeln�nk: a nyuszi �rezze mag�t biztons�gban a kuck�j�ban, �s ne legyen huzatnak kit�ve, teh�t a folyos�n val� elhelyez�st m�r el is felejthetj�k. Igyekezz�nk a kuck�t a fal mellett, �s �rny�kos helyen elhelyezni! Ugyanis a nap sugarai k�nnyen betegs�get okozhatnak kedvenc�nknek.

Kedvenc�nket olyan helys�gben helyezz�k el, ahol nyugodtan kiengedhetj�k de nincs a k�vetkez� vesz�lyforr�soknak kit�ve:

1. a szob�ban csak parketta legyen mert a sz�nyeget megr�gn� �s darabjai a nyuszi tork�n akadn�nak, ami fullad�st okoz.

2. A szob�ban ne legyen a nyuszi sz�m�ra el�rhet� helyen semmilyen vir�g, ami m�rgez� vagy sz�r�s.

3. Ne legyen nyitott kandall� a szob�ban, mert ez is nagy vesz�lyt jelent kedvenc�nk sz�m�ra.

4. �gyelj�nk arra is, hogy ne legyen olyan b�tor a helys�gben amin a nyuszi a fog�t koptatni tudja

5. Figyelj�nk arra is, hogy ne legyen semmilyen elektromos vezet�k a k�zelben, mert a ny�l azt is nyugodtan megr�ghatja.

6. Az ajt�kat tartsuk z�rva, nehogy megsz�kj�n a nyuszi.

7. A l�pcs�k alj�ra szerelj�nk r�csot.

8. A hever�r�l leesve k�nnyen megs�r�lhet a nyuszi.

A nyulak eg�szs�ge

• Em�szt�rendszer

A nyulak em�szt�rendszere nagy m�rt�kben elt�r az ember�t�l, hiszen az �llat t�pl�lkoz�si szok�sainak alakult ki. Az elfogyasztott n�v�nyi t�pl�l�kot �gy tudj�k a legjobban felhasznos�tani. Mivel a n�v�nyek t�p�rt�ke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enni�k, hogy ig�nyeiket kiel�g�ts�k. A nyulak azonban-csak �gy, mint m�s n�v�nyev�k p�ld�ul a birk�k �s a szarvasmarh�k - nem rendelkeznek a n�v�nyi sejtfalban tal�lhat� nagy mennyis�g� cellul�z lebont�s�ra alkalmas enzimekkel, amely pedig az em�szt�s els� l�p�se.

N�luk a vakb�lben tal�lhat� hasznos bakt�riumok �s egysejt�ek v�gzik a cellul�zem�szt�st, s a nyulak em�szt�se ennek k�vetkezt�ben nagyon k�l�nlegesen alakult. Az elfogyasztott t�pl�l�k �thalad a gyomron �s a v�konyb�len, majd a vakb�lbe jut. Ez keszty�ujjszer�en csatlakozik a vastag- �s v�konyb�l hat�r�hoz.

• Betegs�gek

Nem meglep�, hogy a kifinomult em�szt�si folyamatokat lehet�v� tev� �rz�keny b�lrendszer igen fog�kony a megbeteged�sekre, Ezeket okozhatj�k bakt�riumok, p�ld�ul az Escherichia coli, v�rusok vagy parazit�k. Az em�szt�rendszer megbeteged�s�nek leggyakrabban jelentkez� t�nete a hasmen�s, ami s�lyosabb esetben - ha a b�l ny�lkah�rty�ja is megs�r�l - v�res is lehet � hasmen�s b�rmilyen kor� �llaton kialakulhat, de a fiatal nyulak valamivel �rz�kenyebbek r�, mint a feln�tt �llatok.

Ilyenkor azonnal keress�k fel az �llatorvost, aki els�k�nt val�sz�n�leg folyad�kter�pi�t fog javasolni. Ez megv�di a bels� szerveket a kisz�rad�st�l, �s ha valamilyen gy�gyszerrel - p�ld�ul loperamiddal - is kieg�sz�tik meg�ll�tja a hasmen�st. Antibiotikumot csak a legs�lyosabb esetben �rnak fel, hiszen ezek a hasmen�seknek csak bizonyos ok�t tudj�k megsz�ntetni, m�s esetben s�lyosabb� is teheti a beteg helyzet�t. A hasmen�sben szenved� nyuszi �tv�gy�t megpr�b�lhatjuk a saj�t v�zben �ztatott gabonapehely-reggelinkkel rendbe hozni. Ha a nyuszi meggy�gyult, akkor visszat�rhet a r�gi �trendj�hez.

Myxomat�zis

Ezt egy d�l-amerikai Pox-v�rus okozza, amely sz�rmaz�si hely�n csak enyh�bb t�netekkel j�r� megbeteged�st okoz az ott honos ny�lfajokban, Amikor azonban az 50-es �vekben betelep�tett�k a v�rust Ausztr�li�ba �s Eur�p�ba is hogy a t�ls�gosan elszaporodott ny�l�llom�nyt valahogy szab�lyozz�k �ltala, hatalmas puszt�t�st vitt v�gbe. A vadon �l� �llatokban az�ta kifejl�d�tt egyfajta immunit�s, a h�zinyulak Sz�m�ra azonban tov�bbra is nagy vesz�lyt jelent myxomat�zis.

A vadon �l� �s a h�zinyulak k�z�tti k�zvetlen kapcsolat csak az egyik �tja a v�rus terjed�s�nek. Hordozhatj�k azonban bolh�k is melyek a nyulak f�l�n �lnek, vagy ak�r sz�nyogok is b�r ez ut�bbi ink�bb a melegebb �ghajlat� orsz�gokra jellemz�. A t�netek k�z�l megeml�tj�k a szemek �s szemh�jak megduzzad�s�t, amely v�g�l az �llat megvakul�s�t id�zi el�.

V�rusos hemorr�gi�s k�r (VHD)

Ezt a betegs�get 1984-ben, K�n�ban regisztr�lt�k el�sz�r. Akkor orsz�gszerte elhull�sokat okozott a ny�lteny�szetekben, majd k�s�bb szinte az eg�sz vil�gon elterjedt. A k�r a m�jat t�madja meg, �s szinte azonnali elhull�ssal j�r. A ma VHD-k�nt ismert betegs�g okoz�ja egy kalciv�rus amely rendk�v�l fert�z� �s k�zvetlen �rint�ssel terjed. A myxomat�zishoz hasonl�an a VHD-t is terjeszthetik bolh�k �s legyek.

Sz�rr�g�s

K�l�n�sen az Ang�r�k k�r�ben gyakori ez a vesz�lyes viselked�s. Nem az�n, mert az �llat b�re t�ls�gosan csupassz� v�lna, hanem az�rt, mert lenyelt sz�rsz�lakb�l �sszet�m�r�d� gomb�c a gyomorban vagy egy azt k�vet� b�lszakaszban elz�r�d�st okozhat. Ez ak�r v�gzetes is lehet A hagyom�nyos m�dszer ennek az elker�l�s�re 20 ml paraffinolaj sz�jon �t t�rt�n� bead�sa (ehhez legjobb, ha az �llatpatik�ban vesz�nk egy fecskend�t), egy h�ten kereszt�l naponta k�tszer. Hogy a hat�st el�seg�ts�k, adhatunk massz�zst is, de csak �vatosan, a hasat p�r percig simogatva minden egyes paraffinolaj-adag ut�n.

Biztos�t�s

Mivel a hobbinyulak egyre elterjedtebb� v�lnak, tal�lhatunk olyan biztos�t�t�rsas�got, mely lehet�s�geket aj�nl fel a biztos�t�sukra. Ezek hasznosak lehetnek hosszan tart� kezel�sek eset�n amit p�ld�ul egy l�bt�r�s tehet sz�ks�gess�. A biztos�t�s sokszor fedezi a vizsg�lat k�lts�geit, p�ld�ul r�ntgenfelv�tel elk�sz�t�s�t, ami sokszor elengedhetetlen annak kider�t�s�hez, mi okozza a bajt.

Nyuszik gondoz�sa

• Tiszt�n tart�s

Mivel a nyulak tiszta �llatok, ez�rt k�nnyen meg lehet �ket tan�tani arra is, hogyan haszn�lj�k a kijel�lt illemhelyet, �s a ketrecben tartott nyuszik is gyakran csak az egyik sarokba j�rnak dolgukat v�gezni. �gy megk�nny�tik a dolgunkat: elegend�, ha naponta egyszer ezt a sarkot takar�tjuk, a teljes ketrecet pedig heti gyakoris�ggal tiszt�tjuk. A legjobb megold�s, ha ilyenkor el tudjuk z�rni a nyuszit ketrec m�sik fel�be - ha ez nem megy �trakhatjuk a sz�ll�t� doboz�ba - ak�r ki is engedhetj�k �ket - vagy v�gs� megold�sk�nt egy dobozba amire kis lyukakat v�gunk. Az ut�bbi megold�st t�nyleg csak akkor vegy�k ig�nybe nagyon sz�ks�ges!!! A ketrec alj�b�l vakarjuk ki az odaragadt almot, ez az�rt nagyon fontos, mert az elszennyez�d�tt alom fert�z�st okozhat. A ny�l cs�nkjai kisebesednek, a b�r begyullad �s a sz�r pedig kihullik. Mindig tegy�nk b�s�gesen almot a ketrecbe!

Az etet� t�lk�t �s az itat�t rendszeresen mossuk, ha az itat� be van alg�sodva, akkor ezt egy �vegmos� kef�vel tiszt�tsuk ki.

A legjobb alom nem az apr� forg�cs �s a f�r�szpor, hanem a h�ntott fak�reg, mert ez nem irrit�lja a ny�l szem�t. Erre rakjunk ellen�rz�tt �s j� min�s�g� sz�n�t.

• Nyulak �pol�sa

A nyulak sz�re nem ig�nyel sok �pol�st, viszont a hossz�sz�r� fajt�k� sok �pol�st ig�nyel. P�ld�ul ha egy ang�r�t v�lasztunk kedvenc�nknek, akkor fel kell k�sz�ln�nk a mindennapi f�s�lget�sre. Ha a bund�juk egyszer �sszeragad, akkor lehetetlen lesz megszabadulni a sok csom�t�l. Ilyenkor ki kell v�gnunk a csom�kat a sz�rb�l ezzel nagyon el lehet rontani a ny�l k�llem�t. A kis�llat-keresked�sekben lehet kapni f�s�t �s egy�b eszk�z�ket a nyuszi �pol�s�hoz. Igyekezz�nk a legjobb min�s�g� �s nem a legolcs�bb kell�keket v�lasztani. Ha kedvenc�nket ki�ll�t�sokra szeretn�nk vinni akkor f�leg fontos a napi �pol�s.

• Etet�s, itat�s

A vadon �l� nyulak z�ldf�l�ket esznek, amit metsz�fogaikkal r�gcs�l le. Ennek a t�pl�l�knak azonban alacsony a t�p�rt�ke. Ahogy n�tt az otthon tartott h�s- �s hobbynyulak sz�ma, ezzel p�rhuzamosan igyekeztek min�l k�l�nlegesebb, magasabb t�p�rt�k� ezzel szemben term�szetesebb t�pot l�trehozni. A legfigyelemrem�lt�bb a ny�lt�p amely t�panyagtartalma a gyors n�veked�st seg�ti �s az eg�szs�ges fejl�d�st biztos�tja.

A hobbynyulakat ma a legt�bb helyen Gabona alap� sz�razt�ppal etetik, ami rengeteg t�pl�l� �sszetev�t tartalmaz mint p�ld�ul a kukoricapehely, alfafa, t�rtzab �s b�za, kis mennyis�gben z�zott, sz�r�tott bors� �s m�g l�gysz�r�ak is. Igyekezz�nk mindig j� �s m�rk�s sz�razt�pot v�s�rolni. A m�rk�s ny�lt�poknak �ltal�ban magas t�p�rt�ke van �s j�, term�szetes �sszetev�kb�l k�sz�l. Mindig etess�k el a t�pot a szavatoss�gi id� lej�rta el�tt! A sz�razeledelt neh�z ker�miat�lban adjuk a nyuszinak. A sz�razt�pot naponta k�tszer (reggel, este) adjuk.

Az itat�sr�l csak annyi, hogy legal�bb naponta k�tszer cser�lj�k �s legal�bb hetente tiszt�tsuk ki az itat�t. A legmegfelel�bb itat� az �nitat�, amit b�rmely kis�llat-keresked�sben beszerezhet�nk.

Teny�szt�s

A sikeres teny�szt�s

1. P�roztat�s: Vigy�k a n�st�nyt a bak ketrec�be, miut�n a bak lesz�ll a n�st�nyr�l �s morg� hangot hallat, a p�rz�s sikeres volt.

2. N�st�ny gondoz�sa: A vemhess�get a p�rz�s ut�n 10-14 nappal lehet meg�llap�tani. A vemhess�gi id� alatt n�st�nyt egy k�l�n, ellet� l�d�val felszerelt ketrecben helyezz�k el. A n�st�nyt egyfolyt�ban t�pl�l�, vitamind�s t�ppal etess�k. (a vemhess�gi id� 31 nap, elt�r�s lehets�ges)

3. Ell�s: Az ell�s �ltal�ban este zajlik le. Az �jsz�l�tt nyulakat tilos megfogni!

4. Felnevel�s: Az els� hetekben az anya saj�t maga gondozza kicsinyeit. Amikor m�r �gy l�tjuk, hogy az anya nem igen gondozza a kicsinyeit, mert m�r feln�ttek, akkor kezdhet�nk el foglalkozni a kicsikkel. El�sz�r csak n�v�nyeket �s magvakat esetleg nem eg�szen sz�raz kenyeret. 1h�nap eltelt�vel m�r adhatunk sz�razt�pot, norm�lis sz�raz kenyeret is kedvenc�nknek. Ilyenkor m�r norm�lisan t�pl�lkozhatnak.

Ellet�l�da