Homoki gy�k

A felforr�sod� homokon k�l�n�sen gyors mozg�s� homoki gy�kot Magyarorsz�gon m�r csak szigetszer� �llom�nya �l. Egyes kiskuns�gi �l�helyeken az ut�bbi 10 �vben sz�ma er�sen megfogyatkozott. Ez k�l�n�sen az�rt aggaszt�, mert a homoki gy�k, �l�helyi ig�nyei miatt egyik ritk�bb gy�kfajunk.

V�kony, karcs� testalkat� gy�k, melynek maxim�lis hossza 16-18 cm. Feje hossz� �s keskeny, homloka lapos. L�bai v�konyak �s viszonylag hossz�ak. Farka hossz� �s fokozatosan elkeskenyed�. A h�toldal alapsz�ne s�rg�sbarna, vagy barn�ssz�rke, a k�zep�n �sszef�gg�, z�ld s�v h�z�dik. Ett�l jobbra �s balra, valamint az oldalakon s�t�tbarna, vagy barn�sfekete foltok alkotnak nem �sszef�gg� szalagot. A szalagok k�z�tt z�ldess�rga, vil�goss�rga, ill. piszkosfeh�r vonal h�z�dik. A hasoldal tompafeh�r, vagy s�rg�sfeh�r. A h�mek h�ta a gerincvonal ment�n f�z�ld, a hasoldal a gall�rt�l a farok t�v�ig s�rg�sfeh�r, n�szid�ben narancss�rga, m�g az �ll �s a torok tompafeh�r. A hasoldal hat�r�n kobaltk�k pontsor l�that�. A n�st�nyek hasa tompafeh�r. A fiatalok h�t�nak alapsz�ne di�barna, a gerincvonal ment�n sz�rk�sz�ld s�v h�z�dik. Az oldalakon m�r l�that�k a feh�r pontokb�l �ll� cs�kok.

Elterjed�s

A Balk�n-f�lszigeten, viszonylag nagy, �sszef�gg� ter�leten fordul el�. Rom�ni�ban a Fekete-tenger ment�n sz�les s�vban, valamint Ukrajna egyes ter�letein is megtal�lhat�. T�r�korsz�g eur�pai r�sz�n is honos. Magyarorsz�gon szigetszer� �llom�nya �l, t�bb popul�ci�ra szakadva.
Az �l�hely�vel szemben �ltal�ban nem t�l ig�nyes, ugyan�gy megtal�lhatjuk r�teken, �t menti �rkok fal�ban, mint a lombhullat� erd�kben, vagy hegyi sztyeppr�teken.

Hazai �llom�nynagys�ga nem ismert. Egyes kiskuns�gi �l�helyeken az ut�bbi 10 �vben sz�ma er�sen megfogyatkozott. Ez k�l�n�sen az�rt aggaszt�, mert a homoki gy�k, �l�helyi ig�nyei miatt egyik ritk�bb gy�kfajunk. Azokon a ter�leteken, ahol m�g er�s popul�ci� van, nagy sz�mban fordul el�, de k�zel sem olyan nagy t�megben, mint pl. a fali gy�k.

�letm�d

�prilis k�zep�n j�n el� a t�li �lomb�l �s nem sokkal k�s�bb p�rzik. J�nius els� fel�ben rakja le �ltal�ban 2-6 puha h�j�, toj�s�t, melyekb�l a fiatalok augusztus v�g�n, szeptember elej�n b�jnak ki. Rendk�v�l gyors gy�k, ha megzavarjuk pillanatok alatt elt�nik a f�ldalatti lyukakban, melyeket esetenk�nt maga �s. Szinte kiz�r�lag a talajon �l. Jobban ig�nyli a meleget, mint m�s gy�kfajunk, jobb�ra csak meleg napos id�ben mozog. T�pl�l�k�t k�l�nf�le egyenessz�rny�ak, rovarok, p�kok, stb. k�pezik. Meglehet�sen sok ellens�ge van, els�sorban az �l�hely�n el�fordul� madarak zs�km�nyolj�k.

�l�helyeinek - sz�raz homoki gyepek - beerd�s�t�se �s ez�ltal a homoki gy�k sz�m�ra alkalmatlann� v�l�sa komoly vesz�lyeztet� t�nyez�. A legjelent�sebb �l�helyein a legel� �llatok hi�ny�ban megindult term�szetes szukcesszi� - cserj�k egyre nagyobb m�rt�k� t�rnyer�se - szint�n cs�kkenti �l�hely�t.

A felforr�sod� homokon k�l�n�sen gyors mozg�s� gy�kot ritk�n zs�km�nyolj�k a m�s gy�kfajokat rendszeresen fogyaszt� ragadoz�k - g�bicsek, ragadoz� madarak. V�delm�nek biztos�t�sa �rdek�ben a legfontosabb feladat pontos elterjed�s�nek felt�rk�pez�se. �ltal�ban elmondhatjuk r�la, hogy �sszehasonl�tva a t�bbi haz�nkban �l� gy�kfajjal, l�nyegesen szer�nyebbek a vele kapcsolatos ismereteink. Ennek egyik f� oka, hogy azokban az orsz�gokban, ahol a szabadt�ri herpetol�gia, ill. h�ll�k v�delme sokkal sz�lesebb k�r� �rdekl�d�sre tart sz�mot, ez a faj nem �l, �gy kutatotts�ga l�nyegesen alacsonyabb fok�.