Ha j� sorsunk v�letlen�l �gy hozza, hogy D�lnyugat-Ausztr�lia legt�volabbi sz�raz �g�vi erdeiben �s boz�tos vid�kein j�runk, akkor egy kis szerencs�vel felfedezhetj�k e messzi vid�k legelragad�bb �llatfaj�t, az ersz�nyes hangy�szt. Napjainkra m�r csak egyetlen �s egyre ritk�bb faj k�pviseli az ersz�nyes hangy�szok csal�dj�t: a numbat.

Ezt a m�kus nagys�g� �llatot joggal tekintik az egyik legszebb ersz�nyesnek. Test�t d�s pr�m bor�tja. Fej�t r�vid, fark�t hossz�, bozontos sz�r takarja. Bund�j�nak sz�nezete egyed�l�ll�an r� jellemz�. Fels� test�n el�l okkers�rga, ami a ritk�s feh�r sz�r�kt�l vil�gosabbnak l�tszik, ez a sz�n h�trafel� fokozatosan m�ly feket�be megy �t, mely a h�tuls� testr�sz legnagyobb r�sz�re kiterjed, mindez feh�r vagy v�r�ses har�nts�vokkal van tark�tva. A s�vok k�z�l az el�l elhelyezked�k nem �tnek el �lesen, ink�bb belemos�dnak az alapsz�nbe, majd fokozatosan tisztul a sz�n�k. Az eg�sz �llat als� fele s�rg�sfeh�r. A fejnek fekete, s�rga �s egyes feh�r sz�rei barn�s sz�nezetet adnak. A farok fels� oldal�n halv�nys�rga �s fekete sz�nek keverednek, alul viszont �l�nk rozsdav�r�s. Az orr, az ajkak �s a karmok feket�k.

A numbat nev�hez m�lt�an hangy�kkal is t�pl�lkozik, b�r val�j�ban �trendje 85 sz�zal�k�t termeszek teszik ki, de rajtuk k�v�l sz�vesen elfogyaszt m�s rovarokat is. A termeszek �s a hangy�k bekebelez�s�re Ausztr�lia forr� �g�vi �vezet�ben k�l�nlegesen megny�lt fajok alakultak ki, de az ersz�nyes hangy�sz egyik�kkel sincs rokons�gban. Kedvenc csemeg�j�hez �gy jut hozz�, hogy �les karmaival felszaggatja a korhadt �s kiv�gott f�k laza k�rg�t. Azt�n a napvil�gra ker�lt termeszeket hossz�, giliszt�ra eml�keztet� k�r�lbel�l 12 centim�teres nyelv�vel szedi �ssze. Ez a m�retes ev�eszk�z a legm�lyebb zugokba is eljut. Ragad�s ny�l�val fogva tartja �ldozatait, majd beh�zza �ket m�lyen has�tott sz�j�ba. 50-52 apr�, de nagyon hegyes foga a kem�ny p�nc�l� rovarok �sszeapr�t�s�ra szolg�l, a puh�bb test� �zeltl�b�akat viszont eg�szben nyeli le.

Az ersz�nyes hangy�sz mozg�sa kecses �s �lland�an v�ltoz�. Ha megijesztik, akkor fel�gaskodik mik�zben �vegmos� kef�re eml�keztet� fark�t a h�ta fel� g�rb�ti. Menek�l�s k�zben k�pes el�rni a 30 km/h sebess�get. Amikor pedig semmi dolga sincs, akkor el�szeretettel napozik a f�kon. E kellemes tev�kenys�g k�zben, ak�rcsak az emberek j�l kiny�jt�ztatja v�gtagjait. Ilyenkor nagy haszn�t veszi bund�ja mint�zat�nak, ami kit�n�en �lc�zza, szinte teljesen k�pes beleolvadni k�rnyezet�be.

Fogs�gba ejtve egy�ltal�n nem mutat f�lelmet, esz�be sem jut, hogy karmoljon vagy harapjon, el�gedetlens�g�nek egyed�l halk d�rm�g�ssel vagy sziszeg�ssel adja tan�jel�t. Ha r�j�n, hogy nem menek�lhet el, minden tov�bbi n�lk�l belenyugszik a rabs�g�ba. Sajnos nem sok�ig b�rja a bez�rts�got, legt�bbj�k j� �tv�gyuk ellen�re n�h�ny h�t ut�n elpusztul.

A hideg �jszak�k el�l f�ldbe v�jt 1-2 m�ter hossz� od�j�ba h�z�dik be, amelynek v�g�n egy kicsi lak�kamr�t alak�t ki mag�nak. Az ersz�nyesek k�z�tt ritkas�gsz�mba megy nappali aktivit�sa. Nagyon okos kis �llat, ugyanis az �sszes �l� ersz�nyes k�z�l � rendelkezik a legnagyobb agyt�rfogattal. Janu�r �s m�rcius k�z�tt maxim�lisan n�gy ut�dot hoz vil�gra. Az �jsz�l�tt numbatok az els� h�napokban anyjuk mellbimb�in cs�ngenek, a r�vid sz�rzetbe kapaszkodva. Nev�kkel ellent�tben ugyanis nincs ersz�ny�k. N�gy h�napos korig a k�lyk�k a f�szekben maradnak, k�s�bb a n�st�ny a h�t�n cipeli �ket. Popul�ci�juk nagys�ga a t�pl�l�k felhozatalt�l f�gg.

Az ut�bbi �vtizedekben nagyon lecs�kkent �llom�nyuk. Az �l�helyeiket t�nkretev� emberen k�v�l sok ellens�ge van a numbatoknak, k�borl� macsk�k, kuty�k �s r�k�k tizedelik �ket. Az eml�s h�sev�k�n k�v�l ragadoz� madarak, var�nuszok �s k�gy�k is megeszik az ersz�nyes hangy�szt. Legt�bbj�k azonban a hossz� sz�raz id�szakokban bek�vetkez� boz�tt�zekt�l pusztul el.