Becsl�sek szerint kb. 40 milli� madarat fognak be �l�hely�kr�l �vente. A vadon befogott madarak k�z�l k�l�n�sen a papag�jok, pintyf�l�k, s�rm�nyf�l�k �s a ragadoz�k �rdeklik a v�s�rl�kat. A legnagyobb felv�s�rl� piac az USA, Jap�n �s Nyugat-Eur�pa. A legnagyobb export�l�k Szeneg�l (20 milli� egyed �vente), Tanz�nia, Argent�na �s Indon�zia. A kegyetlen befog�s sor�n a madarak 20%-a, a sz�ll�t�s sor�n tov�bbi 25%-uk pusztul el.
A papag�jok vesz�lyeztetetts�g�nek t�rgyal�sakor mindenk�pp szem el�tt kell tartani, hogy tudom�nyos �llom�nyfelm�r�s egyik faj eset�ben sem t�rt�nt. A 140 d�l- �s k�z�p-amerikai faj k�z�l 42 k�zvetlen�l a kipusztul�s sz�l�n van, k�z�l�k 22 egy�rtelm�en a kereskedelem miatt. A legkritikusabb helyzetben a spix ara (Cyanopsitta spixii), a j�cint ara (Anodorhynchus hyacinthius) �s a tukum�n amazon (Amazona tucumana) van. A vil�gkereskedelembe beker�l� papag�jok k�zel 50%-�t az USA-ban, kb. 30%-�t Eur�p�ban, kb. 5%-�t Jap�nban �rt�kes�tik. Valamennyi papag�j (a hull�mos, a nimfa �s a kis s�ndorpapag�j kiv�tel�vel) szerepel a Washingtoni Egyezm�ny list�in.

A Washingtoni Egyezm�nyt 1973-ban, 21 orsz�g al��r�s�val hozt�k l�tre, napjainkban 126 tagorsz�ga van, haz�nk 1985-ben csatlakozott (1986. �vi 15.sz. tvr. �s a 4/1990 (XII.7.) KTM rendelet). Feladata a vesz�lyeztetett vadon �l� �llat- �s n�v�nyfajok nemzetk�zi kereskedelm�nek szab�lyoz�sa. Angol nev�nek r�vid�t�se - Convention on International Trade of Endangered Species of Wild Fauna and Flora - kezd�bet�ib�l alkotott bet�sz�val CITES.

A CITES h�rom k�l�nb�z� kateg�ri�t haszn�l. Az I. kateg�ri�ba tartoz� fajokat a kereskedelem a kipusztul�s sz�l�re juttatta, ezeket a fajokat kereskedelmi c�llal begy�jteni tilos. A bel�l�k k�sz�lt term�kek forgalmaz�sa szint�n tilos. Pl.: emberszab�s� majmok.

A II. kateg�ri�ba azok a fajok tartoznak, amelyek pillanatnyilag m�g nem �llnak a kipusztul�s sz�l�n. A vel�k val� kereskedelem enged�lyk�teles. Az enged�lyt a sz�ll�t� orsz�g �ll�tja ki.

A III. kateg�ri�ba olyan �l�l�nyek tartoznak, amelyek el�fordul�si hely�k�n v�dettek, �s az illet� orsz�gnak nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sre van sz�ks�ge ahhoz, hogy ennek �rv�nyt szerezzen.