Hullmos
2005.11.03. 09:23
A hullmos papagj
Sokan tartanak hullmos papagjt, de kevesen ismerik jl ezt a kedves madarat. Most alaposan megismerkedhettek vele.

lhely
Az egyik legismertebb hazai dszpapagj Ausztrlia dlnyugati s dlkeleti (j-Dl-Wales s Victoria llam) sztyeppin l, ahol a szlssges idjrs, a nvnyzetet pusztt szrazsg gyakran szmotteven ritktja llomnyukat. Shaw angol termszetkutat 1805-ben kzztett tanulmnyban szerepel elszr, 1840-ben rkezik Eurpba az els kt pldny, majd vekkel ksbb mr tmegesen hozzk Eurpba a vilg egyik legalkalmazkodbb s legknnyebben tenyszhet dszmadart. 1894-ig becslsek szerint tbb szzezer hullmos papagj kerlt Eurpba, ekkor az ausztrl kormny betiltja a kivitelt. A XIX. sz. vgn becslsek szerint Eurpban mr 10-25 ezer pldnyt tenysztenek vente. Haznkba az els vilghbor eltt kerltek az els pldnyok.

Elhelyezs
A tbbi dszmadrhoz hasonlan tarthatk kalitkban, trsas ketrecben, rpdben s madrhzban. Termszetesen a legels a leggyakoribb, gy elssorban ezzel foglalkozunk. A kalitka mretnl vegyk figyelembe, hogy a hullmos papagj mozgstrignyes, minimum 40x30 cm alapterlet (kerek s hatszglet kalitkt ne vlasszunk!) s 30-40 cm magas kalitkt rendezznk be. Berendezsi trgyknt tkrt, csengt s egyb jtkokat, s eltr vastagsg lrudakat (gy a lbizmok j kondciban tarthatk) helyezznk be. A kalitka aljra folyami homokot szrjunk, ezt hetenknt 1-2 alkalommal cserljk. Kedvencnk lakhelyt vjuk a huzattl s a kzvetlen napfnytl, lehetleg minimum 1 mter magassgban helyezzk el. Tli idszakban is biztostsuk (meleg fny fnycsvel) a napi 12-14 rnyi vilgossgot. A hmrskletre kevsb, a hingadozsra nagyon rzkenyek. Nyri idszakban a kalitka nyitott ajtajra fggessznk frdhzat.

Etets
A dszllat-kereskedsekben kaphat magkeverkek vrs s srga klest ltalban mindig tartalmaznak, emellett rdemes a puhbb hj fehr klest, illetve kismennyisgben a nagy olajtartalm ngermagot adni. Szintn beszerezhet a frts kles vagy csumiz, ami az egyik legkivlbb tpllk. A magelesgnl gyeljnk arra, hogy ne legyen poros, szks, penszes. A megvsrolt magok minsgt a csrzkpessg tkrzi. Nedves paprra, tlkra helyezve 2-3 napon bell ki kell csrzniuk a j minsg magoknak. Elengedhetetlen a rendszeres zldelesg. Reszelt srgarpa, salta, paraj, tykhr, madrsalta, alma a legknnyebben beszerezhet. Ne feledkezznk el az alapos megmossukrl! Ezen kvl n. lgyelesget is adjunk madarainknak. Dszllat-kereskedsben kaphat lgyelesg a lisztkukac, fldigiliszta, otthon kszthet a ftt tojs s a hztartsi keksz reszelke. svnyi anyagok kzl legfontosabb a klcium s a foszfor (csontok, tojshj), ezek kifztt, porr zzott tojshjjal, szpiakagylval biztosthatak.
Soha ne adjunk madarunknak zsros hsokat, cukrot, stemnyeket, fszeres teleket!

Szaports
Tenyszpr szmra minimum 60x40 alapterlet, 40 cm magas kalitka szksges. Hazjukban fk odvaiban kltenek, mestersges krlmnyek kztt ezt fbl kszlt fszekod helyettesti. Ennek alapterlete 16x16 cm, magassga 25 cm, bebvnylsa 4-5 cm tmrj kr, teteje nyithat. A fszek anyaga lehet frszpor vagy szraz f.
A toj az els przst kvet 5-6. napon kezd tojni, a fszekalj 5-6 tojsbl ll, ezek 18-20 nap mlva kelnek ki. A csupasz, zrt szem fikkon egy ht mlva jelenik meg az els pihe, tollazatuk kb. 3 ht alatt fejldik ki.

Betegsgek
Tnet |
Ok |
Kezels |
tvgytalan, egy helyben gubbaszt. |
Csõr tlnvse, emsztõszervi megbetegeds ld. lent. |
A tlnõtt csõrkva szakszerû levgsa. |
Has sllyedt, sszehzdott, grnyedt tarts, altest vrses, gyulladt, szklet rendellenes sznû, vizenyõs. tvgytalan. |
Emsztõszervi megbetegeds |
Egyenletes 28-35 oC-os melegben tarts, dszllat-kereskedsben kaphat, ivvzbe csepegtethetõ blfertõtlentõ. Lgyelesget ne adjunk, helyette frts klest. |
tvgytalan, htrafel irnyul erõlkdõ mozgs, bgyadtsg. |
Szkrekeds |
Csppentsnk csõrbe 1-2 csepp ricinust. Etessnk zldsget, csrzott magvakat. |
Csõrvel ttog, fejt rzza, tsszent, lgzse nehz, spol vagy hrgõ hangot ad. |
Lgcsõhurut, tdõgyullads |
Egyenletes 30-35 oC-os melegben tarts, ss vizes beleheltets (inhalls) - a kalitka mell tesszk a gõzlgõ vizet, kendõvel letakarjuk a kalitkval egytt. |
Tollal nem fedett testrszeken a bõr korpzik, felpuhul, szrksfehr prkk jelennek meg. |
Valamilyen parazita, leggyakrabban atka. |
Beteg llat elklntse, llatorvos ltal felrt ecsetelõ. |
Viszkets, vakardzs, lesovnyods. |
Atka |
A kalitkt jjelre fehr lepedõvel letakarjuk, reggelre az atkk vrs pontonknt felismerhetõk. llatorvos, kalitka fertõtlentse. |
Brmilyen betegsgre utal tnetet vlnk felfedezni kedvencnkn legbiztosabb llatorvoshoz fordulni!

Szeldtse
Nyugodt, kiegyenslyozott bnsmddal madarunk knnyen szeldthet. Ez trelmet s sok figyelmet ignyel. Kezdetben kalitkja mellett beszljnk hozz trelmesen. Ha a keznkben tartott elesgrt mr odajn, elrtk az els eredmnyt. A kvetkez lps:keznket behelyezzk a kalitkba gy, hogy elg mozgsteret hagyjunk az llatnak. Kalitkn bell etessk kzzel, szoktassuk hozz keznkhz, ltessk ujjainkra. Ha elrkezettnek ltjuk az idt a rptetshez, hzzuk be a fggnyket, hogy ne repljn az ablaknak. Legclszerbb, ha az ujjunkon l madarat vatosan mi emeljk ki a kalitkbl. Mindig vakodjunk a hirtelen, ijeszt mozdulatoktl s az llat megszortstl!
|