A leggyakrabban tartott szobamadarak egyike. A vadon �l� mad�r z�ld sz�n�, a feh�r, k�k, s�rga stb. sz�n� madarak a kitart� �s c�ltudatos teny�szt�i munk�t dics�rik.
1840-ben ker�lt Eur�p�ba, 1850-ben pedig m�r teny�sztett�k is. Haz�nkba val�sz�n�leg csak 1870 ut�n jutott el. Haz�ja K�z�p-Ausztr�lia, ahol a f�kkal tark�tott, f�ves ter�leteken �l.

Nagys�ga 17 cm. A h�m cs�r f�l�tti viaszb�re k�k, a toj�� viszont feh�r vagy barna. F�szk�t faodvakba �p�ti, 4-6 h�feh�r toj�sb�l a fi�k�k 18 nap alatt kelnek ki.

T�pl�l�ka f�leg mageles�g, amely 40% v�r�s k�lesb�l, 30% feh�r k�lesb�l, 15% f�nymagb�l, 10% zabb�l, �s 5 % muharmagb�l �ll. Rendszeresen adjunk r�sz�re ezenk�v�l s�rgar�p�t, alm�t, kekszet, kockacukrot, z�ldeles�gk�nt pedig sal�t�t, ty�kh�rt, s�rgar�pa z�ldj�t, hetente k�tszer reszelt f�tt toj�st.

A fiatal, 6-8 hetes h�m madarakat - melyeknek cs�r feletti viaszb�re h�ssz�n�, �s a cs�r�k hegye m�g fekete - besz�dut�nz�sra is megtan�thatjuk. Ha madarunk m�r megszokta a hely�t, elkezdhetj�k " besz�lni" tan�tani. Egy sz�t ( de csak egyet ) naponta t�bb alkalommal 10 -15 -sz�r elism�tel�nk a kalitka el�tt �llva. Am�g ezt az egy sz�t ki nem mondta, m�st ne tan�tsunk! B�r a papag�jok igen j�l ut�nozz�k az emberi besz�det, ez sohasem tudatos �s �rtelmes, hanem csak egyszer� hangut�nz�s.